Gyöngyi Izsó

Gyöngyi Izsó
Erdélyi Mór felvétele 1900 körül
Született	Perl Izsák 1860. március 28. Miskolc
Elhunyt	1923. december 5. (63 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Gyöngyi László
Foglalkozása	színész színigazgató
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (16-3-17)
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyi Izsó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyöngyi Izsó, 1888-ig Perl Izsák (Miskolc, 1860. március 28.^[2] – Budapest, 1923. december 5.)^[3] színész, színigazgató.

Életútja

Perl Herman miskolci tanító és Patzauer Rézi fia. Gimnáziumi tanulmányai után, 1876. október 6-án kezdte pályáját Kőmíves Imrénél Simontornyán. Előbb kórista volt, majd 1879-ben Miskolcon és Szatmárt szerelmes­színész, bonviván, tenor-komikus. Innen eljutott Debrecenbe, Temesvárra, Pozsonyba. 1887. október 1-től 1890. október 19-ig a Népszínház tagja volt. 1891-ben a debreceni színház társigazgatója volt, onnan Budára szerződött. 1897 és 1901 között a Vígszínház tagja volt, ahonnan a kolozsvári színházhoz került. 1903-ban a Király Színház tagja lett ahol három évig működött. Nemsokára elfogadta a Magyar Színház meghívását, fellépett a Nemzeti Színházban, majd 1911-ben az Operaház súgója lett.

1904-ben Feld Mátyással közösen bérelte az Ősbudavárban a nagy Varieté színpadot, Guthi Somával együtt pedig a Royal Szálló dísztermében hoztak létre gyermekszínházat. Kivált a népszerű életképek komikus szerepeivel ért el nagy sikert, így a Goldstein Számit százszor is játszotta. 1906. október 5-én ülte meg 30 éves, 1910. augusztus 9-én 35 éves jubileumát. 1908-tól 1910-ig Debrecenben működött Zilahy Gyulánál, 1917 és 1920 között pedig a Magyar Színháznál. Tagja volt 1920-ban a Scala Színháznak. 1923. október 1-én nyugdíjba vonult. Sokat fáradozott nyomorgó nyugdíjas kartársai érdekében, akiknek karácsonyi megajándékoztatási akciójában meleg szívvel buzgólkodott. Sírkövét Incze Sándor szerkesztő emeltette 1927. november 1-jén.

Családja

Első felesége Guttman Irma volt, meghalt 1894. február 27-én, Pozsonyban. Második felesége Blum Gizella (1871–1939)^[4] volt, akit 1895. június 30-án Budapesten vett nőül.^[5]

Gyermekei:

• Gyöngyi Jolán (1888–1934) színész- és énekesnő. Férje Baksay Endre rendőrfőkapitány volt.^[6]
• Gyöngyi László (1891–1973)^[7] újságíró, műfordító, szerkesztő. Felesége Hakker Margit (1897–1968).
• Gyöngyi Zoltán (1894–1894)^[8]

Főbb szerepei

• Kövessy Albert: Az új honpolgár – Goldstein Számi
• Follinus Aurél: Náni – Bódi
• Török Rezső: Utazás a föld körül – Passpartout
• Carl Millöcker: Szegény Jonathán – Quicly Tóbiás
• Jacques Offenbach: Szép Heléna – Agamennon
• Robert Planquette: A kalózkirály – Gargousse
• Jacques Offenbach: Párizsi élet – Frick
• Jules Verne: Strogoff Mihály utazása – Jolivet
• Alois Berla: Három pár cipő – Flink Lőrinc
• Josef Strauss: A milliárdos kisasszony – Turteltaub

Némafilmben

• Az ezüst kecske (1916) ... A vállalkozó

Színművei

• Irma öröksége, színmű. Bemutató: 1893. június 27. Budai Színkör
• Hortobágyi virtus, népszínmű 3 felvonásban, Bemutató: 1894. május 9. Városligeti Színkör (Zenéjét szerezte: Orbán Árpád)
• Gyurkovits úr, bohózat 3 felvonásban. (Magyar színpadra alkalmazta.) Bemutató: 1898. december 27. Kisfaludy Színház

Kötetei

• Irma öröksége. Színmű; szerzői, Budapest, 1900 k.
• Jolánka mesél. Elbeszélések serdültebb gyermekek számára; bev. Kürthy Emil; Franklin, Budapest, 1904
• Színész egy félszázadon át; Hajnal, Budapest, 1922

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 157. o.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 331. o.  Online elérés
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.