Müncheni egyezmény
Müncheni egyezmény | |
Az aláírók (b-j) Chamberlain, Daladier, Hitler, Mussolini és Ciano | |
Típusa | többoldalú népjogi szerződés |
Aláírás dátuma | 1938. szeptember 29. |
Aláírás helye | München, Königsplatz, Führerbau |
Aláírók | Harmadik Birodalom Franciaország Olasz Királyság Egyesült Királyság |
Életbelépés | 1938. október 1. |
Nyelvek | cseh |
A Wikimédia Commons tartalmaz Müncheni egyezmény témájú médiaállományokat. |
0. Lengyel–ukrán háború | 1918. | 11. 01. - 1919. 07. 18. |
1. Versailles-i békeszerződés | 1919. | |
2. Lengyel–szovjet háború | 1919. | 02. 14. - 1921. 03. 18. |
3. Trianoni békeszerződés | 1920. | |
4. Rapallói egyezmény | 1920. | november 12. |
5. Francia–lengyel katonai szövetség (en) | 1921. | február 16. |
6. Rigai béke (en) | 1921. | március 18. |
7. Menetelés Rómába | 1922. | október 28 - 29. |
8. Korfui összetűzés (olasz-görög) (en) | 1923. | aug. - szept. |
9. Müncheni sörpuccs | 1923. | november 8. |
10. A Ruhr-vidék francia–belga megszállása (en) | 1923. | - 1925. |
11. Libia megszállása - Második olasz–líbiai háború (en) | 1923. | - 1932. |
12. Mein Kampf (Harcom) megjelenése | 1925. | |
13. Dawes-terv (en) | 1924. | |
14. Locarnói egyezmény | 1925. | december 01. |
15. Young-terv (en) | 1929. | |
16. Nagy gazdasági világválság | 1929. | október 24. – 1941. |
17. Mandzsúria japán lerohanása (en) | 1931. | 09. 18. - 1932. 02. 26. |
18. Mandzsukuo megszállása | 1931 | – 1942. |
19. Sanghaj-i január 28-i összetűzés (en) | 1932. | 01. 28. – 03. 03. |
20. Szovjet–lengyel megnemtámadási egyezmény | 1932. | július 25. |
21. Genfi leszerelési világértekezlet (en) | 1932. | 02.02. - 1934.06.11. |
22. Első hopeji hadjárat/A nagy fal védelme (en) | 1933. | 01.01 - 05.31. |
23. Belső-mongóliai hadjárat (en) | 1933. | - 1936. |
24. Hitler lesz a kormányfő és az államfő is egyben | 1933. | - 1934. |
25. A tanggui fegyverszünet (en) | 1933. | május 31. |
26. Németország újrafelfegyverzése elindul (en) | 1933. | július 12. |
27. Olasz–szovjet egyezmény (en) | 1933. | szeptember 2. |
28. Belső-mongóliai hadjárat (en) | 1933. | ápr.- 1936. dec. |
29. Németország elhagyta a leszerelési értekezletet (en) | 1933. | október 14. |
30. Németország kilép a Nemzetek Szövetségéből (en) | 1933. | okt. 19. - nov. 12. |
31. Német–lengyel megnemtámadási egyezmény | 1934. | január 26. |
32. A Saar-vidéki népszavazás/visszatérés Németországhoz | 1935. | január 13. |
33. Kötelező sorozás kezdődik Németországban újra (en) | 1935. | március 16. |
34. Francia–szovjet segítségnyújtási szerződés (en) | 1935. | május 2. |
35. Szovjet–csehszlovák segítségnyújtási szerződés (en) | 1935. | május 16. |
36. He-Umezu egyezmény (en) | 1935. | 06. 10. - 1937. 07. 07. |
37. Angol–német tengerészeti egyezmény (en) | 1935. | június 18. |
38. December 9-i megmozdulások Pekingben (en) | 1935. | december 9. |
39. Második olasz–etióp háború (abesszíniai háború) | 1935. | 10. 3.- 1937. 02. 19. |
40. A Rajna-vidéki bevonulás (en) | 1936. | március 7. |
41. Spanyol polgárháború kezdete | 1936. | júl. 17. - 1939. ápr. 1. |
42. A Berlin–Róma-tengely (német–olasz egyezmény) | 1936. | október 27. |
43. Antikomintern paktum | 1936. | november 25. |
44. Suiyuan hadjárat (en) | 1936. | október - november |
45. Hsziani válság (en) | 1936. | december 12-26. |
46. Második kínai–japán háború | 1937. | - 1945. |
47. A USS Panay-incidens (en) | 1937. | december 12. |
48. Ausztria bekebelezése (Anschluss) | 1938. | március 12. |
49. Májusi válság (német–cseh határ) (en) | 1938. | május 19 - 23. |
50. Haszan-tavi csata/Csangkufengi összecsapás | 1938. | júl. 29. - aug. 11. |
51. Német–csehszlovák kisháború (Ordnersgruppe) (en) | 1938. | szeptember 16 - 17. |
52. Müncheni egyezmény | 1938. | szeptember 29. |
53. A Szudéta-vidék Birodalomhoz csatolása (en) | 1938. | október 01 - 10. |
54. Első bécsi döntés | 1938. | november 02. |
55. A Szlovák Köztársaság kikiáltása | 1939. | március 14. |
56. Csehszlovákia német megszállása (en) | 1939. | március 15. |
57. Litvánia náci megfenyegetése, Memel elcsatolása (en) | 1939. | március 20 - 22. |
58. Magyar–szlovák kis háború | 1939. | március 23 - 31. |
59. A spanyol polgárháború végső hadműveletei (en) | 1939. | március 26. - április 1. |
60. Danzigi válság (en) | 1939. | március - augusztus |
61. Angol függetlenségi garancia Lengyelországnak (en) | 1939. | március 31. |
62. Albánia olasz lerohanása (en) | 1939. | április 7-12. |
63. Szovjet–angol–francia tárgyalások Moszkvában (en) | 1939. | ápr. 15.- aug. 21. |
64. Német–olasz barátsági és katonai szerződés | 1939. | május |
65. Halhín-goli csata | 1939. | május - szeptember |
66. Molotov–Ribbentrop szerződés | 1939. | augusztus 23. |
67. Lengyelország német lerohanása | 1939. | szept. 1. - okt. 6. |
A müncheni egyezmény 1938. szeptember 29-én Bajorország fővárosában, Münchenben létrejött többoldalú nemzetközi megállapodás a Német Birodalom, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Királyság között, amely Csehszlovákia felosztásáról intézkedett.
Előzmények
Közvetlen előzménye az anschluss, Ausztriának Németországhoz való csatolása volt 1938. március 12-én. Az egyezményt a Német Birodalom részéről Hitler, Nagy-Britannia részéről Neville Chamberlain, Franciaország részéről Édouard Daladier, Olaszország részéről Benito Mussolini kötötte meg.
Hitler az egyezmény létrehozásánál a Németországon kívül élő német kisebbség, a Csehszlovákiában élő, Konrad Henlein által vezetett szudétanémetek helyzetét használta fel ürügyként.
Emlékezetes Chamberlain angol miniszterelnöknek a hazatérésekor a hestoni repülőtéren mondott beszéde, amelyben kijelentette, hogy Németország és Anglia között nem kerülhet sor soha többé háborúra.
Az egyezmény készítette elő Csehszlovákia szétdarabolását.
Az egyezmény
Az egyezmény leglényegesebb része:
"Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország, tekintetbe véve a szudétanémet terület elcsatolására vonatkozólag elvben már elért megállapodásokat, megegyezett ennek az elcsatolásnak alább következő feltételeiben és módozataiban, valamint az ennek következtében foganatosítandó intézkedésekben, és a jelen egyezménnyel egyenként felelősséget vállalnak az egyezmény végrehajtásának biztosításához szükséges lépésekért.
1. A kiürítés október 1-jén kezdődik.
2. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország megállapodnak abban, hogy a terület kiürítése október 10-ig befejeződik, mégpedig anélkül, hogy a meglevő berendezések bármelyikét lerombolnák, és hogy a csehszlovák kormány felelős azért, hogy a kiürítés az említett berendezések megrongálása nélkül menjen végbe.
3. A kiürítés módozatait részleteiben egy Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia képviselőiből álló bizottság fogja megállapítani.
4. A túlnyomórészt németek lakta területek német csapatok által való fokozatos megszállása október 1-jén kezdődik. A mellékelt térképen megjelölt négy zónát a német csapatok a következő sorrendben fogják megszállni..."[1]
Következmények
Csehszlovákiának a nyugati hatalmak részéről történt feláldozása sem akadályozhatta meg azonban a második világháború kitörését, sőt, inkább elősegítette azt.
Az egyezmény következményeként Lengyelország egyoldalúan megszállta Teschen vidékét, Szlovákia és Kárpátalja autonómiát kapott, Magyarország pedig tárgyalásokba kezdett a magyar lakta vidékek visszacsatolásáról. Ipolyságot még a tárgyalások során visszaadták. A magyar kisebbség öntudatra ébredt és tiltakozott illetve demonstrált jogos követelései mellett. A szlovák–magyar viszony elmérgesedett és pattanásig feszült, határincidensekre is sor került, főképp az első bécsi döntést követően.
A csehszlovák területvesztés súlyos belpolitikai válságot okozott, melynek során új, de már kényszerpályán mozgó cseh kormányok alakultak. Eduard Beneš nagyobb összeget menekített a Londoni Bankba, hogy emigráns kormányt alakíthasson, majd röviddel ezután lemondott és légi úton emigrált. A Szudétavidékről elmenekülők közül csak a cseheket fogadták be, a zsidókat és politikai menekült németeket kiadták a német birodalomnak, akik közvetlenül ezt követően vagy a koncentrációs táborokban lelték halálukat. A katonai vezetés egy része ellenállt volna, s a cseh politikai vezetést árulással vádolta, de katonai puccsra nem került sor. Egyik hangadójuk Emanuel Moravec később az egyik legkitartóbb cseh kollaboráns lett.
Az első bécsi döntés határozott a magyarlakta területek Magyarországhoz csatolásáról 1938. november 2-án. 1939. március 14-én német nyomásra Szlovákia kikiáltotta függetlenségét, melynek élére a tisói klérofasiszta bábkormány került. Másnapra Hitler bevonult Prágába, s a német birodalom részeként létrehozták a Cseh–Morva Protektorátust. Magyarország elfoglalta az anarchiába süllyedő Kárpátalját és a feszült katonapolitikai helyzetben kitört a magyar–szlovák kis háború, melynek további eszkalálódását 1939 április elején sikerült megállítani.
A müncheni egyezmény okozta cseh bomlási folyamat volt végül az az erő, amelyik feloszlatta az úgynevezett kisantant szövetséget, mely az antant hatalmak bábáskodásával jött létre az 1920-as évek elején.
Jegyzetek
- ↑ Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések, 1918-1945. Budapest, 1983. 445-446. p
További információk
- Az egyezmény szövege angolul
- British Pathe newsreel Archiválva 2006. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (tartalmazza Chamberlain repülőtéri beszédét)
- Gábor Hamza: Grenzfragen von den Pariser Vorortverträgen bis zum Ersten Wiener Schiedsspruch 1938 und seine Folgen. In: Rechtstransfer in der Geschichte. Internationale Festschrift für Wilhelm Brauneder zum 75. Geburtstag. Peter Lang, Berlin - Bern - Bruxelles - New York - Oxford - Warszawa - Wien, ISBN 978-3-631-79525-5, 139-170. old.
- I. F. Ivasin: A müncheni egyezmény és a háború kirobbantása Európában; Szikra, Bp., 1951 (A SZKbP Pártfőiskolájának anyaga. A Szovjetunió nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikájának története tanfolyam)
- Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához, 1936–1945; szerk. Zsigmond László; Akadémiai, Bp., 1962–1982
- 2. Ádám Magda: A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája, 1936–1938; 1965
- Harsányi Iván (szerk.) - Jemnitz János (szerk.)- Székely Gábor (szerk.): München 1938. Kossuth Kiadó, Budapest, 1988.
- David Faber: München. A megbékélési politika válsága 1938. Bp. Park Kiadó, 2015.
Irodalmi és filmes feldolgozás
- Robert Harris: München, Bp., GABO, 2015 és 2022. [regény]
- München (2022) (eredetiben: Munich: The Edge of War ) [Netflix-játékfilm]
Kapcsolódó szócikkek
- Németország-portál
- Csehország-portál
- A második világháború portálja